Szemelvények 'Abdu'l-Bahá írásaiból

PDF formatum

Összeállította:
az Igazság Egyetemes Háza
Haifa, Israel
Kiadó: Magyarországi Bahá’í Közösség
Országos Szellemi Tanácsa
1519 Budapest, Pf. 202.

1. Ó, világ népei! Imé, felkelt az Igazság Napja, hogy beragyogja a földet, és
sugarai áthassák az emberi közösség szellemét. Örömteliek fejleményei és ízletesek
gyümölcsei, bőségesen árad a kegyelem szent bizonysága. Irgalom ez, melyet semmi
sem háboríthat, és a legtisztább jóság; fény ez a világnak és minden népének;
összhang és testvériség, szeretet és megértés; könyörület és egység, az idegenségérzet
vége; az, hogy tökéletes méltóságban és szabadságban egyek vagyunk
mindennel széles e világon.
Emígyen szólott az Áldott Szépség: ʺEgy fa gyümölcsei vagytok, egy ág
levelei.ʺ A lét e világát egy fához hasonlította, s a népeket annak leveleihez,
bimbóihoz és gyümölcseihez. Mert miként ahhoz, hogy az ág jól fejlődhessék, bimbót
kell bontson, rügyet kell fakasszon és gyümölcsöt kell hozzon, hasonlóképpen a
világfa részeinek egybekapcsolódásától függ a levél és virág rügybontása és a
gyümölcs édessége.
Ezért kell minden emberi lénynek erősen segítenie a másikat és az örök élet
után kutatnia; és ezért kell az Istent szeretőknek a látható és láthatatlan birodalmak
kegyelmes Királyainak könyörületévé ás áldásává válnia e múlandó világban.
Tisztítsák meg hát látásukat, és tekintsék az egész emberiséget, mint a lét fájának
leveleit, bimbóit és gyümölcseit. Minden időkben azon igyekezzenek, hogy kedves
dolgot cselekedjenek az embertársuknak, mutassanak feléjük szeretetet,
figyelmességet és előzékeny segítőkészséget. Senkire ne úgy tekintsenek, mint
ellenségre, vagy rosszakaróra, hanem az egész emberiségre úgy gondoljanak, mint
2
barátaikra; nézzenek az idegenre ismerősként, az ismeretlenre társként, maradjanak
mentesek az előítélettől, és senkit ki ne rekesszenek.
Ma az a kedves az Úr küszöbe előtt, aki az állhatatosság poharát kínálja körül;
aki még az ellenségeire is a nagylelkűség drágaköveit szórja, és bukott zsarnokának
is segédkezet nyújt; és ő az, aki még legádázabb ellenségének is kedves barátja lesz.
Ezeket tanítja az Áldott Szépség, ezek a Legnagyobb Név Tanácsai.
Ó, drága barátaim! A világ lángokban áll, vajúdik és halálos párviadalban
vergődik az emberi faj. A gyűlölet sötét éje uralkodik, s kioltatott az igaz hit fénye. A
föld népei és nemzetségei megélesítették karmaikat és egymásnak estek. Magát az
emberi faj alapjait rombolják. Családok ezrei válnak földönfutóvá és kisemmizetté, és
minden évben ezer és ezer ember vergődik vérében poros csatamezőkön. A
hadvezérek haditudományukat fitogtatják, az általuk kiontott vérrel büszkélkednek,
és az erőszakra való buzdításban vetélkednek egymással. ʺEzzel a karddal - mondja
az egyik - lefejeztem egy egész népet!ʺ ʺEgy nemzetet rontottam leʺ - gőgösködik a
másik. ʺMegbuktattam egy kormány!ʺ - így a harmadik. Ily dolgokra büszkék az
emberek, ily dicsőségben sütkéreznek! Szeretet és igazságosság: tiltott szavak
mindenhol, a harmónia és az igazság iránti elkötelezettség megvetendő kifejezések.
Az Áldott Szépség Hite az emberiséget biztonságra és szeretetre, barátságra és
békére hívja; a Föld hegyormain emelkednek tabernákulumai, és minden nemzethez
szól. Ezért hát, ó, ti, kik szeretitek Istent, legyetek tudatában a drága Hit értékének,
engedelmeskedjetek tanításainak, járjatok egyenesen futó útján, és mutassátok meg
ezt az embereknek is. emeljétek meg hangotokat és a Királyság dala fakadjon
ajkatokon, terjesszétek messze földön a szerető Úr tanait és tanácsait, hogy ez a világ
egy más világgá változzék, a sötétbe borult földet árassza el a fény, az emberiség
halott teste megébredjék és élni kezdjen, hogy Isten szent leheletén keresztül minden
lélek a hallhatatlanság után esedezzen.
Gyorsan múló napjaitok hamar leperegnek, a hírnév és gazdagság, a kényelem
és az örömök, melyeket a porfészek, e világ nyújtott, nyomtalan elenyésszenek.
Szólítsátok hát a föld lakóit istenhez, és hívjátok az emberiséget a magasságbéli
Gyülekezet példájának követésére. legyetek szerető apa az árva számára, menedék
szerencsétlennek, kincsestár a szegényeknek, gyógyulás az elesetteknek, Legyetek a
zsarnokság áldozatainak megsegítői, az eltaposottak patrónusai. Mindig arra
gondoljatok, miként lehettek szolgálatára az emberi faj minden tagjának. Ne
vegyétek fel az idegenkedést és a visszautasítást, a lenézést, az ellenségeskedést és az
igazságtalanságot: pontosan ezek ellenében cselekedjetek. Legyetek őszintén
kedvesek, ne csak mutassátok azt. Mindenki, akit Isten szeret, figyelmezzen arra,
hogy az Úr kegyelme legyen az embernek, és az Ő malasztja. Tegyen valami jót
mindenkivel, akivel találkozik, és legyen hasznára. Nemesítse mindenkinek a
jellemét és változtassa meg az emberek elméjének irányát. Emígyen ragyog majd fel
az isteni vezérlet fénysugara, eképpen kényeztetik el isten áldásai az emberiséget:
mert a szeretet fény, bárhol is lakozzék, és a gyűlölet sötétség, bárhol is üsse fel a
fejét. Ó, Isten barátai! Iparkodjatok azon, hogy a sötétséget mindörökké száműzzétek,
3
hogy feltárulhasson a rejtett Misztérium és megmutatkozhassék minden dolgok
titokzatos lényege.
2. Ó, Királyság népei! Mily rengeteg lélek töltötte egész életét Isten
imádásával, viselte el a hús sanyargatását és vágyódott bebocsátásért a Királyságba
és mégsem fogadtatott be, míg ti, bár ezen nem munkálkodtatok verítéketekkel, nem
tűrtétek a fájdalmat és nem tagadtátok meg önmagatokat, elnyertétek e kegyet és
bebocsátottatok.
Olyan ez, mint a Messiás idejében, mikor a farizeusok és az ájtatosok porció
nélkül maradtak, míg Péter, János és András, bár nem voltak sem ájtatoskodásra, sem
önsanyargatásra hajlók, bebocsáttatást nyertek. Ezért hát, köszönjétek Istennek, hogy
fejetekre helyezte az örök dicsőség koronáját, és e végtelen kegyelemben részesített.
Eljött az idő, mikor köszönő-áldozatkánt nőnötök kell hitben és
állhatatosságban nap nap után, és egyre közelebb kell kerüljetek az Úrhoz, a ti
Istenetekhez; oly módon kell átlényegülnötök és oly lángra kell gyúlnotok, hogy az
általatok Szeretett dicsőségét zengő szent ének egészen a magasságbéli Gyülekezetig
hatoljon és hogy mindőtök Isten rózsakertjében daloló csalogányként dicsőítse a
Seregek Urát és váljék tanítójává mindenkinek, aki csak a Földön lakozik.
3. A barátok szolgálata a Királyság szolgálata, és a szegények iránti
figyelmesség Isten egyik legnagyobb tanítása.
4. Ó, szeretett megvilágosítottak és ti, a Kegyelmes szolgálóleányai! Abban az
időben, mikor a tudatlanság, az isteni világ iránti közöny és az Istentől való
elfátyolozottság koromsötét éjszakája borította a földet, ragyogó hajnal hasadása
festette meg a keleti égboltot. Majd felkelt az Igazság Napja és a Királyság
dicsőségének sugarait árasztotta keletre és nyugatra. Azok, akiknek szemük volt a
látásra, örvendeztek az örömhírben és emígyen kiáltottak: ʺÓ, áldottak, áldottak
vagyunk!ʺ, és megmutattatott nékik minden dolgok belső lényege és feltárultak
előttük a Királyság misztériumai. Majd pedig képzelődéseiktől és kétségeiktől
megszabadítván meglátták az igazság fényét, és olyannyira megmámorosodtak Isten
szeretete kelyhének kóstolgatásától, hogy tökéletesen elfeledkeztek a világról és önön
énjüktől. Örömtáncot lejtve siettek vértanúságuk helyére, és ott, ahol az emberek a
szeretetért meghalnak, elhajították maguktól fejüket és szívüket.
De azok, kiknek nem adatott látó szem, megdöbbentek a sokadalom miatt, és
így kiáltoztak: ʺHol a fény? Nem látjuk! Nem látunk semmilyen felkelő napot! Ez
nem az igazság, ez képzelődés semmi egyéb!ʺ És denevérként menekültek a föld alatt
honoló éjszakába és ott, saját elképzeléseik és gondolkodásuk szerint némi
biztonságot és békét találtak.
Ez azonban csak a hajnal hasadása, és az emelkedő Igazság-Nap még nem
szórja teljes erővel sugarait. Ha delelőre ér, oly erősen fog égetni, hogy még a föld
alatt furkálókat is felriasztja; és bár nékik nem adatik meg, hogy a fényt meglássák, a
hőség őrült rángatózásra indítja majd őket.
4
Ezért hát, ó, Isten szeretettjei, adjatok hálát, hogy a hajnalhasadás napján
orcátokat a Világ Fénye felé fordítottátok és megláttátok ragyogását. Részt kaptatok
az igazság fényéből és az örökkön tartó áldások porcióját élvezitek. Hálaadásként
ezért a nagylelkűségért ne pihenjetek hát egy pillanatig sem, ne üljetek csöndben, de
vigyétek el az embereknek a Királyság örömhírét, s terjesszétek messze földön Isten
Szavát.
Cselekedjetek, amint az Úr tanácsol, vagyis oly módon és olyan
tulajdonságokkal felruházva álljatok a világ elé, hogy ezáltal egy élő lélekkel
gazdagíthassátok annak testét, és elősegíthessétek az emberiség, e kicsiny gyermek
felnőtté válást. Amennyire csak képesek vagytok, gyújtogassátok a szeretet lámpását
minden gyűlésben, és örvendeztessetek meg és vidítsatok fel minden szívet
szelídségtekkel. Viseljétek gondját az idegennek, mintha sajátotok lenne; mutassátok
ugyanazon szerető kedvességet az ismeretlen lelkek felé, mint amivel hű
barátotokhoz fordultok. Ha valaki ütlegelni akar, törekedjetek arra, hogy barátjává
legyetek; ha szíven döf, legyetek gyógyír sebeire; ha kötekedik veletek és gúnyolódik
rajtatok, forduljatok szeretettel feléje. Szórjon rátok vádakat - ti dicsérjétek; adjon
halálos mérget - ti kínáljátok a legédesebb mézet cserébe; és ha éltetek fenyegeti,
adjatok néki olyan balzsamot, mely mindörökre kigyógyítja őt. Ha maga a
megtestesült fájdalom, legyetek orvossága; ha tüskebokor, legyetek rózsái és illatos
füvei. Talán az ilyen cselekedetek és szavak ragyogtatják fel végre a nappalt e sötét
világban, teszik e sárgolyót mennyei otthonná, s ez ördögi börtönt az Úr királyi
palotájává - hogy mindörökre elmúljék a háború és széthúzás, s a szeretet és bizalom
verje fel sátrát a Föld magaslatain. Ez Isten intelmeinek lényege, ezek röviden Bahá
Kinyilatkoztatásának tanai.
5. * Mikor Krisztus húsz évszázaddal előtt megjelent, a zsidók, bár buzgón
várták eljövetelét és minden nap könnyek között esedeztek: ʺÓ, Isten siettesd a
Messiás kinyilatkozatását!ʺ, mégis, az Igazság Napja a láthatáron felbukkanván.
megtagadták Őt és nagy érzülettel felkeltek Ellene, s végül megfeszítették ezt az
isteni Szellemet, Isten Szavát, és Belzebubnak nevezték, vagyis a gonosznak, amint ez
az Újtestamentumban is megíratott.
Ennek oka pedig az volt, hogy azt mondották: ʺA Tóra félreérthetetlen szövege
szerint Jézus Kinyilatkoztatását bizonyos jelek kísérik majd, s míg ezek be nem
teljesednek, mindenki, aki Messiásnak nevezi magát, csaló. És ezen jelek között van,
hogy a Megváltó ismeretlen helyről támad közénk, mi pedig ismerjük ennek az
embernek a házát Názárethben, és ugyan mi jó származhat onnan? A második jel az,
hogy vasrúddal fog uralkodni, tehát, hogy kard által cselekszik, de ennek a
Messiásnak még botja sincs. Egy harmadik feltétel és jel, hogy Dávid Trónján kell
ülnie és vissza kell állítania annak királyságát. Ez az ember pedig nehogy trónon
nem ül, de még egy gyékénye sincs, amin megpihenjen. Egy másik kérdőjel, hogy a
Tóra összes törvényét kell hirdetnie, ez pedig megszegte őket, sőt még a szombatot is
* Dr. Esslemont halhatatlan művéhez, a Bahá'u'lláh és az új koszakhoz íródott.
5
megtörte, bár a Tórában világosan benne áll, hogy aki prófétaságot kíván magának és
csodákat művel, de megtöri a szombatot, halállal lakoljék. Egy másik jel lesz, hogy
uralkodása idején olyan igazság fog honolni, hogy az igazságosság és jótettek sora az
emberekből átsugárzik majd az állati világba is: kígyó és egér egy lyukban lakozik,
egy fészekben székel sas és pacsirta, egy mezőn él oroszlán és gazella, egy forrásból
iszik farkas és kecskegida. De az igazságtalanság és a zsarnokság oly dúsan
tenyészett korában, hogy még Őt magát is megfeszítették! Egy másik jel, hogy a
Messiás idejében a zsidó nép felvirágzik és győzedelmeskedik a világ többi népe
fölött, de most a legmélyebb gyalázatban és szolgaságban élnek a rómaiak
birodalmában. Miként lehetne hát Ő a Tóra által ígért Megváltó?ʺ
Ily szavakkal tiltakoztak az Igazság azon Napja ellen, bár Isten azon Szelleme
valóban a Tóra által megjövendölt Megváltó volt. Mivel azonban nem értették meg e
jelek értelmét, megfeszítették Isten Szavát. A bahá’iok úgy hiszik, hogy e jelek mind
beteljesültek Krisztus megtestesülésében, bár nem olyan módon, mint ahogyan azt a
zsidók gondolták, lévén a Tóra leírása képletes értelmű. A jelek között szerepel
például a királyság. A bahá’iok szerint Krisztusé mennyei, isteni és örökkön tartó
királyság, nem olyan birodalom, mint Napóleoné, mely röpke idő alatt semmivé
foszlik. Hiszen Krisztus királysága immáron majdnem két évezrede alapítatott és áll
a mai napig is, és az a Szent Lény mindörökké magasztos trónusán fog lakozni.
Hasonlóképpen teljesedtek be mind a többi jelek is, de a zsidók nem értették
meg őket. Bár majdnem két évezred eltelt, mióta Krisztus isteni dicsőségben
megjelent, a de a zsidók még ma is a Messiás eljövetelét várják, magukat igaznak
tartják, Krisztust pedig hamisnak.
6. Ó, levél az Élet Fáján! Ezen Fa, melyről a Biblia beszél, Baháʹuʹlláh , és a
Királyság lányai eme áldott Fa levelei. Köszönd Istennek, hogy e Fához kötődhetsz,
és hogy zöldellsz, üde vagy és friss.
A királyság kapui tárva állanak, minden kegyelt lélek az Úr terített asztalánál
ül és mennyei lakomából vészen részt. Dicsőíttessék Isten, te is ott vagy eme asztal
mellett és részt kapsz a menny bőven áradó eledeleiből. Mert te a Királyságot
szolgálod, és jól ismered az Abhá Paradicsom édes ízeit.
Törekedj hát minden erőddel arra, hogy az embereknek utat mutathass, és
egyél a mennyből alászálló kenyérből. Mert ez Krisztus szavainak jelentése: ʺ....Én
vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt le .... aki ezt a kenyeret eszi, élni fog
örökké.ʺ (János 6:51,58)
7. Ó, Isten szolgálóleánya, ki friss és üde ágként hajladozol Isten szeretetének
fuvallatában! Olvastam leveled, mely áradó szeretetről, izzó odaadásról mesél, és
arról, hogy betölt az Uradra való gondolás.
Bízzál Istenben. vesd el saját akaratod és nézd az Övét, tedd félre saját
vágyaidat és ragaszkodj az övéihez, hogy szolgálólányai számára szent, szellemi és
Királyságból való példává lehess.
6
Tudd, ó, szolgáló, hogy Bahá előtt a nők egyek a férfiakkal, és hogy Isten az
egész emberiséget a saját képére és hasonlatosságára teremtette. Férfiak és nők tehát
egyformán hordozói az Ő neveinek és jegyeinek, és szellemileg semmi különbség
nincs közöttük. Lett légyen bér férfi vagy nő, Isten azt kedveli jobban, aki közelebb
húzódik Hozzá. Hány lelkes és odaadó nő bizonyult jobbnak a férfiaknál és
szárnyalta túl a föld hatalmasait Bahá óvó árnyékába térve!
Az Igazság Háza azonban Isten Törvényének világos szavai szerint a
férfiaknak tartatott fenn, az Úristen olyan bölcsességéből, mely hamarosan oly
világossá válik, mint a Nap, delelőjén.
Ti pedig, többi szolgálók, kik a mennyei illatokért rajongtok, rendezzetek
szent gyűléseket és alapítsatok Szellemi Tanácsokat, mert ezek a fundamentumai
annak, hogy Isten édes ízeit hintsük szerte, magasztaljuk Szavát, emeljük magasra
lámpását, hirdessük az Ő vallását és ismertté tegyük az Ő tanait, és mi jótétemény
lehetne nagyobb ennél? E Szellemi Tanácsokat Isten Lelke vezérli. Őrizőjük ‘Abdu’l-
Bahá; Ő terjeszti föléjük védőszárnyait. Mely áldás lehetne nagyobb ennél? E
Szellemi Tanácsok ragyogó lámpások és mennyei kertek, ahonnan a szentség illatai
áradnak szét a világ tájai felett, és a tudás fénye ragyog az összes teremtett lény felé.
Az élet szellem sugárzik belőlük. Bizony, az emberi fejlődés hatalmas forrásai e
Tanácsok, minden időben és minden körülményben. Mi jótétemény lehetne nagyobb
ennél?
8. Az együtt tanácskozók főbb jellembéli vonásai legyenek: a szándék
tisztasága, a szellem ragyogása, a földi hívságok elvetése és csak az Úrra való
figyelés, vonzódás az Ő mennyei illataihoz, alázat és szerénység a nehézségek
közepette és szolgálat az Ő fenséges küszöbe előtt. Ha az Úr őket nagylelkűen
megsegíti ezen jellemvonások elérésében, Bahá láthatatlan királyságából rájuk száll a
győzelem.
9. A tagok ezért tehát beszéljék meg egymással dolgaikat olymódon, hogy se
rossz érzés, se ellenségeskedés közöttük ne támadhasson. Ezt pedig elérni csak akkor
lehet, ha véleményét és indoklását mindenki szabadon adhatja elő. Ha valakinek
ellentmondanak, az ne tápláljon sértődöttséget szívében, mert az igaz út csak akkor
lesz fellelhető, ha a dolgokat maguk teljességében megvitatják. Az igazság ragyogó
csillaga csak az eltérő vélemények összecsapása után kél fel. Ha a tanácskozás
eredményeként egyhangú döntés születik, örvendjünk neki: de ha - ne adja az Úr - a
vélemények különbözőek maradnak, a többségi vélemény fogadtassék el.
10. A minden baháʹí hónapról tartandó ünnepről kérdezel. Ennek célja, hogy
elősegítse a közösségi érzés és a szeretet megteremtődését, hogy a figyelmet Isten felé
fordítsa és a barátok Hozzá töredelmes szívvel esedezzenek, és hogy a jóakaratú
terveket bátorítsa.
7
Vagyis, a barátok foglalkozzanak ott Istennel, dicsőítsék Őt, olvassák az
imákat és a szent iratokat, és forduljanak egymás felé a legmélyebb vonzódással és
szeretettel.
11. Ami a Tizenkilenc Napi Ünnepet illeti, megörvendezteti az az elmét és a
szívet. Ha a helyes módon ülik meg, a barátok tizenkilenc naponként szellemileg
megújulnak és olyan erő szállja meg őket, mely nem evilágból való.
12. Ó, csalogány, ki édesen énekelsz az Abhá Szépségről! Ezen új és csodálatos
törvénykorszak hajnalán szerte szaggattak a babona fátylai és megbélyegeztettek a
keleti népek előítéletei. Egyes keleti nemzetek kárhoztatandónak tartották a zenét,
de ezen új korszakban a Megnyilatkozott Fény szent Üzeneteiben világosan
kijelentette, hogy az ének és a hangszeres zene a lélek és a szív szellemi eledele.
A zenész művészete azok közé tartozik, melyek a legnagyobb dicséretet
érdemlik, mert megindít minden bánatos szívet. Ezért hát, ó, Shahnaz* , énekeld el és
játszd csodás dallamokkal Isten szent szavait a barátok összejövetelein, hogy aki
hallgatja, ledobhassa az aggódás és szomorúság bilincseit, hogy lelkében
felpezsdülhessen az öröm és alázatos imával fordulhasson a Dicsőség birodalmához.
13. Törekedj szíveddel és lelkeddel arra, hogy a fehérek és feketék között
megértést és harmóniát teremthess, és hogy ezáltal a baháʹí világ egységét
bizonyíthasd, ahol bőrszín szerinti megkülönböztetésnek nincs helye, és ahol csak a
szív számít. Istennek hála, a barátok szíve egylényegű és összekapcsolódott
egymással, legyenek bár keletiek vagy nyugatiak, északiak vagy déliek, németek,
franciák, japánok, amerikaiak, és tartozzanak bár a fehér, a fekete, a vörös, a sárga
vagy a barna fajhoz. Bőrszín, ország és fajta semmi jelentősséggel nem bír a baháʹí
hitben; ellenkezőleg, a baháʹí egységtudat mindezek fölé emelkedik és lerázza
magáról ezen agyszüleményeket és képzelődéseket.
14. Ó, megvilágosodott szívű! Olyan vagy te, mint a pupilla, a fény kútja a
szemben, mert Isten szeretete beragyogta legbensőbb lényedet és arcodat Isten
Királysága felé fordítottad.
Nagy a gyűlöltség Amerikában feketék és fehérek között, de az a reményem,
hogy a Királyság ereje a barátság kötelékébe egyesíti őket, és gyógyító balzsamként
szolgál számunkra.
Ne az ember bőrszínét nézzétek, hanem szívét. Akinek a szíve megtelik
fénnyel, az az ember közel van Ura küszöbéhez, de akinek nem, lett légyen bár fehér
vagy fekete, bizony nem törődik az Urával.
15. Ó, Isten drága szolgálóleánya! Megkaptuk leveledet és tartalmát
megfontoltuk.
* Shahnaz: az Üzenet címzettjének adományozott név, egyszersmind egy zenei kulcs neve is.
8
A házasság a tömegek szemében anyagi kötelék, és így csupán időleges lehet,
mivel már megkötésekor fizikai elválásra ítéltetett a halállal.
Bahá népe számára azonban a házasság a test és a szellem egyesülése kell
legyen, mert férj és feleség ugyanazon bort kortyolgatják, mindkettőjük ugyanazon
összehasonlíthatatlan Arcnak hódol, mindkettőjük ugyanazon szellemben él és
tevékenykedik, és ugyanazon dicsőség ragyog le rájuk. Közöttük a kötelék szellemi
természetű, és így örök érvényű. Hasonlóképpen, erős és tartós kapcsolat részük az
anyagi világban is, mert ha a házasság egyaránt alapul a lelken és a testen, az igazi
egyesülés lesz, s ily módon tartós is egyben. Ha azonban a kötelék csak anyagi és
semmi több, az csupán időleges lesz, és elkerülhetetlenül az egymástól való
elszakítással végződik.
Mikor tehát Bahá népe házasságra szánja el magát, az a kötelék igazi kapcsolat
kell legyen, szellemi és anyagi egymásra találás, hogy szövetségesük az élet minden
állomásán át és Isten világában kitartson, mert ezen igazi egység Isten szeretetének
elővilágítása.
Ugyanígy, ha egyes lelkek igazi hívővé növekszenek, szellemi kapcsolatot
fognak teremteni egymással, és olyan kedvességről fognak tanúbizonyságot tenni,
mely nem evilágból való. Mindegyikük megittasul az isteni szeretet kortyolgatásától,
és kötelékük, azon kapcsolat szintúgy mindörökké fog tartani. A lelket, vagyis
azokat, akik feledésbe küldik énjüket, ledobják ember-mivoltuk hibáit és
megszabadítják magukat az emberi kötelékektől, bizonyosan beragyogja majd az
egyedülvalóság mennyei dicsősége és olyan egyesülésre jutnak egymással a
világban, mely nem múlik el.
16. Ami az Isten Törvénye szerinti házasságot illeti: először ki kell választanod
valakit, aki kedves előtted, majd pedig apád és anyád beleegyezését kell elnyerned.
Mielőtt választásod megejtenéd, nincs joguk beavatkozni.
17. A baháʹí házasság a két fél egymás iránti kötelességvállalása, elméjük és
szívük kölcsönös összekapcsolása. Mindkettőjüknek rendkívüli módon figyelniük
kell ugyanakkor arra is, hogy egymás jellemét alaposan megismerjék, és a köztük
létrejövő szoros szövetség oly kötelékké váljon, mely mindörökké tartani fog. Céljuk
az kell legyen, hogy egymás szerető társaivá legyenek, s eggyé olvadjanak ebben a
világban, és az örökkévalóságban is......
Az igazi baháʹí házasság az, mikor férj és feleség testileg és lelkileg egyaránt
egyesül, hogy egymás lelki életét mindig jobbítani tudják, és Isten minden világában
élvezhessék az örökkévaló egységet. Ez a baháʹí házasság.
18. Ó, ti, az Úr szolgálóleányai! A szellemi közösség, melyet azon fénylő
városban teremtettek, nagyszerű. Nagy lépést tettetek; túlszárnyaltátok a többieket,
felemelkedtetek, hogy szolgáljátok a Szent Küszöböt és mennyei adományokat
nyertetek. Ezt elérvén, most egész lelki buzgóságotokkal gyűljetek össze azon
megvilágosodott gyülekezetben, olvassátok a Szent Iratokat és fordítsátok
9
gondolataitokat az Úr felé. Tárjátok elő az Ő elveit, és az Ő bizonyítékai. Dolgozzatok
azon, hogy útmutatást adjatok országotok asszonyainak, tanítsátok a fiatal lányokat
és a gyermekeket, hogy az anyák kicsinyeiket majdan a legkorábbi időtől kezdve tanítsák, oktassák körültekintően, neveljék őket jóságos jellemre és jó erkölcsökre,
vezessék el őket az emberiség erényeihez, s így előzzék meg, hogy később
kárhoztatandónak viselkedjenek; segítsék őket a baháʹí oktatás keretében. Emígyen
tápláltatnak majd ezen kedves kicsinyek Isten megismerésének és az Ő szeretetének
kútfejéből. Így növekednek majd és bontanak virágot, tanulják meg az
igazságosságot és az emberi méltóságot, az eltökéltséget és az erőfeszítésre és
kitartásra való hajlandóságot. Így tanulnak majd szívósságot mindenben, azt hogy
törekedjenek az előmenetelre, nemes lelkületet és cselekedeteket, erkölcsösséget és
tiszta életet. Így lesznek képesek arra, hogy a sikeres végkifejletig vigyék azt, amibe
belekezdtek.
Gondolják meg az anyák, hogy a gyermekek nevelésével összefüggő dolgok
elsőrendű fontossággal bírnak. tegyenek meg minden tőlük telhetőt, mivel a zsenge
és zöld ág még arrafelé nő, amerre szoktatjuk. Ezért hát az anyák neveljék úgy
kicsinyeiket, mint ahogy a kertész teszi, aki újonnan kikelt növénykéit gondozza.
Nappal és éjszaka törekedjenek arra, hogy gyermekeikben meggyökereztessék a hitet
és bizonyosságot, az istenfélelmet, a világok Szellemének szeretetét és minden jó
tulajdonságot és képességet. Mikor az anya azt látja, hogy kicsinye helyesen
cselekedett, dicsérje meg és örvendeztesse meg gyermek szívét; ha pedig a
legcsekélyebb kellemetlen tulajdonság is felbukkan benne, adjon tanácsot neki és
mérsékelje őt, hasson az eszére, és ha szükséges, szelíden feddje is meg. A gyermeket
azonban sem megütni, sem pedig megszégyeníteni nem szabad, mert ha ütik vagy
megszégyenítik, a gyermek jelleme teljesen kifordul magából.
19. Ami a jelenleg uralkodó materialista civilizációt és az isteni civilizációt
illeti, mely utóbb az Igazság Házából származó jótétemények egyike lesz, a közöttük
lévő különbség a következőképpen érthető tetten: az anyagi civilizáció büntető és
megtorló törvények erejével tartja vissza az embereket a bűnözéstől; és, mint
tapasztalhatjátok, míg burjánzanak az ilyen jellegű jogszabályok, nem létezik törvény
az ember jutalmazására. Európa és Amerika minden városában hatalmas épületeket
emeltek a bűnözők fogvatartására.
Az isteni civilizáció azonban úgy neveli a társadalom minden tagját, hogy egy
elhanyagolható kisebbség kivételével senki ne vállalja bűncselekmény elkövetését.
Hatalmas a különbség tehát az erőszakos és megtorló jellegű bűnmegelőzés és egy
olyan nevelés, felvilágosítás és szellemi felemelés között, ahol az emberek a
büntetéstől és a bosszútól való félelem nélkül is visszariadnak a bűnözéstől. Magát a
bűnelkövetést is nagy szégyennek fogják tartani, olyannak, mely önmagában a
legnagyobb büntetés lesz. Az emberi tökéletesedés szerelmesei lesznek, és olyan
dolgoknak fogják szentelni életüket, melyek fényt hoznak a világba, és erősítik azon
tulajdonságokat, melyek kedvesek Isten Szent Küszöbe előtt.
10
Nézzétek, mily nagy a különbség az anyagi és az isteni civilizáció között. Az
anyagi erőszakkal és büntetéssel próbálja az embereket visszatartani attól, hogy bajt
keverjenek, ártsanak a társadalomnak és bűnt kövessenek el. Egy isteni civilizációban
azonban az egyént úgy nevelik, hogy a büntetéstől való félelem nélkül is
visszariadjon a bűnözéstől, hogy azt magában a legborzasztóbb kínzásnak tartsa, és
buzgón és örömmel fogjon hozzá az emberhez méltó, erények elsajátításához, az
emberi fejlődés előmozdításához és ahhoz, hogy a fényt terjessze a világban.
20. A baháʹí gyermekek szárnyalják túl a többieket a tudás és a művészetek
elsajátításában, mert Isten kegyelmében ringott bölcsőjük.
Amit a többiek egy év alatt tanulnak meg, azt a bahá’í gyermek sajátítsa el egy
hónap alatt. ʹAbdu’l-Bahá szíve szeretetében azután vágyódik, hogy azt lássa: a
baháʹí fiatalok világszerte intellektuális képességeikről ismertek. Nem lehet kérdéses,
hogy minden erőfeszítésüket, minden energiájukat és büszkeség-érzetüket a
tudományok és művészetek elsajátításának fogják szentelni.
21. Ó, ti, a Tiszta és Mindenható Isten barátai! A minden dolgokban való
tisztaság és szentség a megszentelt lélek sajátja, és a béklyóitól megszabadult elme
szükséges velejárója. A tökéletesedés csúcs a makulátlanság és magunk minden
fogyatékosságtól való megszabadítása. Akkor válik az egyén a Testet öltött Fényt
visszaverő tükörré, ha már minden tekintetben megtisztította önmagát.
Az ember életmódjában első legyen a tisztaság, ezt pedig a frissesség,
rendszeretet és a szellem függetlensége kövesse. Először a patak ágyát kell
megtisztítani, s csak azután engedhetjük bele az élővizet. Csak a megtisztult szemek
gyönyörködhetnek az Úr szépséges látványában, és érthetik meg e látvány
jelentőségét; csak a tiszta érzék lélegezheti be az isteni kegyelem rózsakertjéből szálló
illatokat; és csak a makulátlanra csiszolt szív tükrözheti vissza az igazság szépséges
arcát.
Ezért, hogy a Szent Iratokban a mennyből alászálló tanács vízhez hasonlíttatik
amiképp a Koránban: ʺÉs tiszta vizet bocsátunk alá a mennybőlʺ (Korán 25:50), és az
Evangéliumban: ʺHa valaki nem születik víztől és Lélektől nem mehet be az isten
országába.ʺ (János 3:5). Emígyen világosodik meg, hogy az Istentől származó
Tanítások a mennyei kegyelem káradásai, az isteni malaszt alázáporozó esői, és
tisztára mossák az emberi szívet.
Azt értem ezalatt, hogy a tisztaság és szentség, a tisztaság szeretet és
kifinomultság az élet minden területén magasabb szintre emeli az embert, és elősegíti
belső valóságának fejlődését. Amint ezt a Szent Iratok is világosan kijelentik, a
tisztaság szeretete még az anyagi világban is hozzájárul a szellemi felé forduláshoz,
és habár a testi tisztaság anyagi dolog, mégis nagy hatással bír a szellemi életre.
Olyan ez, mint egy édes énekhang vagy egy szép melódia: bár a hangok puszta
levegőrezgések, melyek a hallóideget érik, és ezek a rezgések szinte véletlenszerűek,
melyeket a levegő továbbít, mégis, hogy meg tudják hatni a szívet! Egy
11
gyönyörűséges dallam szárnyat ad a szellemnek és beleremeg örömében a lélek.
Összefoglalva: az anyagi értelemben vett tisztaság visszahat az emberi lélekre is.
Figyeljétek meg, mily kedves a tisztaság szeretete Isten szemében, és mennyire
hangsúlyozzák ezt a Próféták Szent Könyvei; az Írások megtiltják mindennek az
elfogyasztását, vagy használatát, ami tisztátalan. E tiltások némelyike kizárólagos és
egyetemes érvényű volt, aki pedig megszegte az isteni törvényt, elborzadt attól az Úr
és kiközösítették a hívek. Ilyenek voltak bizonyos dolgok, melyek teljességgel
eltiltattak, s ennek megszegését a legborzasztóbb bűnnek tekintették, olyan undorító
cselekedetnek, melynek még a nevét is szégyenteljes volt kimondani.
Vannak azonban bizonyos tiltott dolgok, melyek nem okoznak azonnali kárt
és igazi természetük is csak fokozatosan mutatkozik meg: ezek is undorítóak,
visszataszítóak és szégyenletesek az Úr előtt. Egyetemes tiltás nem mondatik ugyan
ki rájuk az Írásban, de elkerülésük fontos a szellemi és testi tisztaság, az egészség
megőrzése és a rabságukba való esés elkerülése érdekében.
Ez utóbbiak közé tartozik a dohányzás, mely piszkos, büdös és visszataszító,
gonosz szokás, melynek ártalmassága lassanként mindenki számára nyilvánvalóvá
válik. Minden képzett orvos úgy tartja, és a vizsgálatok is ezt bizonyították, hogy
egyik összetevője halálos méreg, és a dohányos fogékony számos betegségre. Ezért
mondatott ki világosan, hogy a dohány élvezete ellentétes az egészséggel.
Küldetése kezdetén a Báb kifejezetten megtiltotta a dohányzást, és a barátok
mindannyian lemondtak róla. De mivel olyan idők jártak, mikor a színlelés
megengedett volt, és mindenki, aki kerülte a dohányzást, zaklatásnak és
gyalázkodásnak volt kitéve, sőt még meg is ölhették, ezért a barátok, hogy ne
kürtöljék szét hitüket, néha dohányoztak. Később kinyilatkoztatott a Kitáb-i-Aqdas, s
mivel abban a dohányzást nem tiltották el kategorikusan, a barátok nem is hagyták
abba. Az Áldott Szépség ugyanakkor mindig kifejezte, milyen rossznak tartja, és bár
a korai időkben volt néha oka annak, hogy elszívott egy kis dohányt, később
teljességgel lemondott róla, ás azon megszentelt lelkek, kik Őt mindenben követték,
ugyanúgy cselekedtek.
Úgy értem, hogy Isten szemében a dohányzás rendkívül helytelen,
visszataszító és mocskos szokás; és, bár csak lépésről lépésre, de az egészségre is
nagyon ártalmas. Hiábavaló pénzköltés és időpocsékolás, és aki beleesik,
kiszolgáltatottjává válik egy ártalmas szokásnak.
Ezért hát, azok számára, kik szilárdak a Szövetségben, a dohányzás a józan emberi
ész és gyakorlat nevében helytelenített dolog, a róla való lemondás pedig
megkönnyebbülést és leli békét hoz az összes embernek. Emellett, aki nem űzi, annak
lehelete mindig üde lesz, ujjai nem sárgulnak meg, hajából pedig nem árad majd a
dohányfüst utálatos és visszataszító szaga. Abban reménykedem, hogy a barátok ez
üzenet kézhezvétele után bármi módon, és talán fokozatosan, de bizonyosan
lemondanak majd e kártékony szokásról.
Ami az ópiumot illeti, visszataszító az és átkozott. Isten óvjon bennünket a
büntetéstől, melyet használójára kimér. A Legszentebb Könyv (Kitáb-i-Aqdas)
világos igéje szerint használata a legerősebben elítéltetik és megtiltatik. A józan
12
emberi ész szerint az ópiumszívás az őrültség egy formája, a gyakorlat pedig azt
bizonyítja, hogy használója teljességgel elvágja magát a teremtés emberi
királyságától* . Isten óvjon mindenkit egy ilyen borzasztó cselekedet elkövetésétől,
mely az emberi mivolt legbensőbb alapzatát rombolja le, és mely a használót arra
kényszeríti, hogy mindörökre számkivetett legyen. Mert az ópium bilincsbe veri a
lelket, hogy a rab lelkiismerete megölessék, elméje elboruljon, érzékei pedig
eltompuljanak. élőhalottá teszi az embert, kioltja a természetes melegséget. Nincs
nagyobb kár annál, mint amit az ópium okoz. Szerencsések azok, kik még a nevét
sem ejtették ki soha szájukon; gondoljátok hát el, mily nyomorult az, ki rabja lesz!
Ó, Ti, kiket szeretitek az Istent! A Mindenható Úr ezen korszakában az
erőszak és erő használatának, a kényszernek és elnyomásnak minden fajtája
elítéltetett. Mindenki számára kötelező azonban, hogy az ópium használatát minden
eszközzel megakadályozza, és talán ezáltal az emberi faj megmenekülhet minden
járványok e legborzasztóbbikától. Máskülönben jaj és jajgatás a része, ki az Úr által
rámért kötelességét nem teljesíti! ∗*
Ó, Isteni Gondviselés! Adj tisztaságot és rendszeretetet Bahá népének
mindenben. Add, hogy megszabadulhassanak a tisztátalanságtól és a szenvedélyek
rabságától. Óvd meg őket a visszataszító cselekedetek elkövetésétől, oldozd meg
kezükön az ördögi szokások bilincseit, hogy tisztán és szabadon, egészségesen és
rendben élhessenek, méltóképpen arra, hogy Szent Küszöböd előtt szolgáljanak és
Uruk háztartásába számláltassanak. Szabadítsd meg őket e részegítő italok, és a
dohányzás szenvedélyétől, óvd és mentsd meg őket az őrületet hozó ópiumtól,
engedd, hogy a szentség édes ízeit élvezhessék, hogy mélyen ihassanak a mennyei
szeretet titokzatos kelyhéből és megismerhessék, mily mámor egyre közelebb kerülni
a Mindenek felett Dicsőséges Birodalmához. Hisz emígyen szólottál: ʺMennyi
pincédben van, az én szeretetem szomját nem csillapíthatja - hozz nékem, ó,
pohárnok, egy kupányit a szellem borából, tele, mint a tenger!ʺ
Ó, ti, kiket szeret az Isten! A gyakorlat is bizonyítja, hogy a dohányzásról,
részegítő italokról és ópiumról való lemondás mennyire hozzájárul az egészséghez és
életvidámsághoz, az elme élességéhez és fejlődéséhez és a test erősségéhez. Létezik
ma egy nép, mely messze elkerüli a dohányzást, részegítő italokat és az ópiumot. Ez
a nép, fizikai erejével, bátorságával, egészségével, szépségével és nyájasságával
messze a többiek fölé emelkedik. Közülük egy felér tíz másik törzsbe tartozóval, és ez
az egész népre úgyszintén igaz. E közösség minden egyes tagja minden tekintetben
fölülmúlja a más csoportba tartozókat.
Tegyetek hát hatalmas erőfeszítéseket, hogy az ʹAbdu’l-Bahá által mindenek
felett magasztalt tisztaság és szentség Bahá népének megkülönböztető jegyévé váljék,
hogy Isten népe minden dolgokban felülmúlja a többi embert, hogy úgy külsőleg,
mint belsőleg jobbnak bizonyuljon a többinél, hogy tisztaság, szeplőtlenség,
* A teremtés négy szintje (ásványi, növényi, állati, emberi) közül a legfelső. (a ford.)
∗
* vö. Korán 39:57
13
kifinomultság és egészség tekintetében az értők élcsapatának élén haladhasson, és
hogy szolgaságtól való szabadságukkal, tudásukkal és önfegyelmükkel legyenek
tiszták, szabadok és bölcsek elei.
22. Két útja van a betegség gyógyításának: anyagi és szellemi. Az első orvosi
kezelés formájában valósul meg;
a második szellemi., emberek által Istennek ajánlott imádság, és az Ő Feléje fordulás.
Mindkét módszert ésszerű használni és gyakorolni.
Az anyagi természetű okból támadó betegségeket orvosoknak kell kezelniük
sajátos eszközeikkel; a szellemi okból létrejövők pedig szellemi gyógymód hatására
múlnak majd el. Így a megpróbáltatás, félelem és idegesség okozta bajokat
sikeresebben gyógyíthatjuk szellemi, mint testi kezeléssel. Ebből adódik, hogy
mindkét módszert követni kell, hiszen nem ellentétesek egymással. Ezért hát fogadd
el a testi gyógyítást is, mert ez szintén Isten kegyelmének és kegyének gyümölcse,
Aki kinyilatkoztatta és megfoghatóvá tette az orvos tudományt, hogy szolgái e
módszerben is részesülhessenek. Ugyanakkor a szellemi kezelésnek is tanúsíts
hasonló fontosságot, mert csodálatos eredményeket hoz.
Ha azt szeretnéd tudni, mi az igazi orvosság, mely az embert minden bajból
kigyógyítja, és az Isteni Királyság egészségét adja neki, tudd, hogy ez Isten
parancsolatai és tanításai. Rájuk figyelj és ne másra.
23. Ó, emberiség szeretője! Megkaptuk leveled, és az egészségről és jólétről
mesél, hála légyen érte Istennek. Egy korábbi levélre adott válaszodból látjuk, hogy a
vonzódás kötelékei fonattak meg közötted és a barátok között.
Az embernek mindenkiben csak azt szabad észrevennie, ami nemes. Ha ezt
megvalósítja, az egész emberiségnek barátjává lehet. Ha azonban a hibák felől közelít
másokhoz, nagyon nehéz lesz kedvessé válni szemükben.
Krisztus - légyen Néki ajánlott a világ élete - egyszer egy kutya bűzös,
undorító hullája mellett ment el, melyről lerohadóban voltak a lábak. Az egyik, aki
Mellette volt, így szólt: ʺMilyen büdös!ʺ A másik emígyen fintorgott: ʺUndorító! Fuj!ʺ
Rövidre fogva mindenki tódított valamit rajta.
De Krisztus ilyenképpen szólott: ʺNézzétek a fogait! Mily ragyogó fehérek!ʺ
A Messiás bűnt elfedő pillantása egy pillanatig sem időzött a hulla
visszataszítóságán. A kutya egyetlen olyan része, mely épen maradt, a foga volt, és
Jézus azok csillogását nézte.
Hasonlóképp, ha más emberek felé pillantunk, kötelességünk azt keresni,
amiben kitűnnek, és nem azt, hogy miben marasztalhatók el.
Istennek hála, a te célod az emberiség jólétének előmozdítása, és az, hogy
segíts a lelkeknek gyarlóságaik leküzdésében. E nagyszerű elhatározás örvendetes
gyümölcsöket fog teremni.
24. Kérded, kivétel nélkül minden lélek örök életre jut-e. Tudd meg hát, hogy a
halhatatlanság azok része, akikbe Isten a Tőle való élés szellemét belehelte. A többiek
mind halottak: ők azok, akikről Jézus az Újszövetségben beszél. Kinek szemét
14
felnyitotta az Úr, az az emberek lelkét azon mérték szerint fogja mérni, amilyenné a
testből való szabadulás után lesznek. Meglátja, mint virulnak az élők Isten
udvarában, és miként süllyednek a holtak a kárhozat legmélyebb sötétjébe.
Tudd meg, hogy minden lélek isten természete után alkottatott, és
születésekor tiszta és szent. Később azonban különbözőkké válnak, aszerint, hogy
milyen erényekkel vagy bűnökkel ékesítették magukat a földi világban. Természete
szerint minden teremtett lény fokozatokba vagy osztályokba teremtetett, lévén az
egyének tehetsége különböző, mégis mindenki szenten és tisztán születik és csak
később rontathatik meg.
Továbbá, bár a lét fokozatai különböznek, mindegyikük jó. Nézd az emberi
testet, végtagjait, szemét, fülét, szaglószervét, ízlelését, kezét, körmeit. Hiába
különböznek egymástól, létük korlátain belül mégis mindegyikük része az
összefüggő egésznek. Has az egyik szerv megbetegszik, meg kell gyógyítani, és ha
már semmi sem segít, el kell távolítani.
25. Azok a lelkek, melyek most belépnek a mennyei királyságba és örök életet
nyernek, bár fizikai értelemben a földön lakoznak, valójában már a mennyei
birodalomban szárnyalnak. testük ugyan még az anyagi világban időzik, de lelkük
már az űr végtelenjén suhan keresztül. Mert amint a gondolatok szélesednek és
megvilágosodnak, elnyerik a szárnyalás képességét és az embert Isten királyságába
röpítik.
26. Ó, Isten szolgája! Ne búslakodj a reád szakadt nyomorúság és balsors
miatt. Mindezek azért teremtettek az emberek számára, hogy e halandó világot -
melyhez igazán kötődik - eltaszíthassa magától. Mikor kemény megpróbáltatásokat
és iszonyú nehézségeket tapasztal, természete visszahőköl és az égi birodalom után
vágyakozik - azon birodalom után, mely ment mindezektől. Így tesz a bölcs ember is.
Soha nem iszik olyan kupából, mely kellemetlen ízt hagy a szájában, hanem a tiszta
és friss vizet keresi. Nem ízlel olyan mézet, melybe mérget kevertek.
Dicsérd az Istent, hogy megpróbált téged és megtapaszthattad ezt. Légy
türelmes és hálás. Fordítsd orcádat a mennyei királyság felé és törekedj arra, hogy jó
tulajdonságokkal ruházd fel magad, hogy megvilágosíttassál és elnyerhesd a
Királyság és az Úr kegyeit. Törekedj közömbösnek lenni a világ örömei és kényelmei
iránt, légy szilárd és állhatatos a Szövetségben és Isten Ügyének terjesztésében.
Emígyen emeltetik fel az ember, ez dicsőségének és megváltásának útja.
27. Kövesd a te Urad útját, és ne szólj olyat, amit fül el nem hallgathat, mert az
ilyen beszéd akár a nehéz étel az újszülött gyomrának: bármilyen ízletes, válogatott
és laktató is, a csecsszopó meg nem emésztheti. ezért hát, adassék mindenkinek,
akinek joga van hozzá, az, mi az ő szabott része.
Nem lehet beszélni mindenről, amit az ember tud, nem lesz minden, amit
elmondhat, a helynek és az időnek megfelelő, és nem lehet minden helyénvaló
kijelentését olybá tekinteni, mint ami valóban érthető hallgatósága számára. Íme a
15
tömött bölcsesség, melyet cselekedeteidben követned kell. Ha minden körülmények
között a tettek embere kívánsz maradni, meg ne felejtkezz erről. Először állapítsd
meg a betegséget, és határozd meg a bajt, majd írd elő az orvosságot: ez az ügyes
orvos tökéletes módszere.
28. A Tanító, mikor tanít, teljes lelkében lobogjon, hogy amit mond,
lángnyelvként hasson és égesse el az önzés és szenvedély fátylait. Ugyanakkor
legyen tökéletesen alázatos és szerény, hogy mások épülhessenek belőle, teljesen
önfeláldozó és háttérben maradó, hogy a magasságbeli Kar énekével taníthasson -
enélkül semmi haszna nem lesz annak, amit tesz.
29. Ó, Istenem, én Istenem. Tedd, hogy felragyogjon a Téged igazán szeretők
homloka és segíts meg őket a biztos diadal angyalai seregeivel. Helyezd lábukat
szilárdan a Te egyenes ösvényedre, és időtlen bőségeddel nyisd meg előttük áldásaid
kapuját; mert ők azzal, mit rájuk ruháztál, a Te ösvényeden munkálkodnak a te
Hitedet őrzik. Feléd fordítják gondolataikat, szívüket ajánlják fel szeretetednek, és
Néked adják mindenüket Szépséged csodálatában, kedves keresésében.
Ó, Uram! Rendelj nékik bőségesen részt, nagyszerű elégtételt és biztos
jutalmat.
Mert bizony Te vagy a Fenntartó, a Segítő, a Nagylelkű, a Mindenben
Bővelkedő, a Mindenek felett Adományozó.
30. Aki ezen imát szerényen és buzgón imádkozza, örömöt és boldogságot hoz
ezen szolga szívébe, olyan lesz, mintha arcról találkozna Vele.
Ő a mindenek Felett Dicsőséges!
Ó, Isten, én Istenem! Alázattal és könnyes szemmel nyújtom esdeklő kezem
feléd és temetem arcom a porba Küszöbödön, mely magasztosabb, mint a tudók
tudása és mindazon dicséret, mely Téged magasztal. Kegyelmed pillantásával tekints
le Ajtód előtt álló alázatos és szerény szolgádra, és merítsd meg őt örök malasztod
óceánjában.
Uram! Szegény és alázatos szolgád ő, a Te rabod és Hozzád esengő, fogoly a te
kezedben, Hozzád híven imádkozó, benned bízó, könnyes szemű a Te arcod előtt,
aki Téged hív és Hozzád esdekel emígyen:
Ó, Uram, én Istenem! Add nékem kegyelmed, hogy szolgálhassak azoknak,
akiket szeretsz; erősíts meg engem a Te szolgálatodban; szentséges udvarod díszítsd
fel homlokom az irántad való rajongás fényével, és a te dicsőséges Királyságodban
való imádkozás lámpásával. Segíts engem, hogy önzetlen lehessek mennyei Kapud
előtt és nyújts kezet, hogy szent Közelségedben csak Feléd Fordulhassak. Uram! Adj
innom az önzetlenség kelyhéből, ruházz fel köpönyegével, meríts meg óceánjában.
Tégy olyanná, mint a por azok ösvényén, kiket szeretsz, és add, hogy felajánlhassam
lelkem azért a földért, melyet Utadon a Te választottaid lába megszentelt, ó,
Legdicsőbb Dicsőség Ura!
16
Ezen imával hív Téged szolgád hajnal hasadásakor, éjnek évadján. Teljesítsd
be szíve kívánságát, ó, Uram! Világosítsd meg szívét, örvendeztesd meg az ő keblét,
erősítsd fényét, hogy szolgálhassa a Te Ügyedet és a Te szolgáidat.
Te vagy az Adományozó, a Megszánó, a Legnagylelkűbb, a Malaszttal teljes, a
Kegyelmes, az Irgalmas.
+ + + + + +
36. Mennyi ideig sodródunk még a szenvedély és hiábavaló vágy szárnyain;
meddig fogjuk még napjainkat vadak módjára a tudatlanság és káromlás
mélységében morzsolni? Isten szemet adott nekünk, hogy körülnézzünk a világban
és megragadhassuk azt, ami előre fogja lendíteni a civilizációt és az élés művészetét,
Füleket kaptunk tőle, hogy meghalljuk és okuljunk a tudósok és filozófusok
bölcsességéből, és elkezdjük tökéletesíteni és gyakorolni azokat. Érzékek és
képességek adattak meg nekünk, hogy magunkat a közjó szolgálatának
szentelhessük; hogy mi, akik az élet többi szintje fölött állunk felfogó és észbeli
képességekben, minden időben és minden módon, lett légyen az alkalom kicsi vagy
nagy, azért dolgozzunk, hogy az egész emberiség a tudás bevehetetlen erősségébe
gyűjtethessék. Törekedjünk arra, hogy az emberi boldogság újabb és újabb alapjait
vethessük meg és ezt a célt új eszközök beállításával tudjuk szolgálni. Mily nemes és
tiszteletreméltó az ember, ha felvállalja hivatását, és mily nyomorult és megvetni
való, ha szemeit becsukja a társadalom jóléte előtt és drága éltét saját önző
érdekeinek és hasznának hajszolására fecsérli. Az emberé a legfőbb boldogság,
hacsak felfedezi Isten jeleit a világban és az emberi lélekben és a magasztos tettek
paripáját a civilizáció és igazság útján sarkantyúzza tovább. ʺ Mert, megmutatjuk
nékik a Mi jeleinket a világban és magukban egyaránt.ʺ (Korán 41:53)
Az ember legalantasabb nyomorúsága ugyanakkor, ha fásult, közönyös,
eltompult, és csak állati vágyainak él. Ilyen állapotban a legmélyebb tudatlanságban
és vadságban tengődik és alacsonyabbra süllyed, mind az oktalan barmok. ʺOlyanok
ők, mint az állatok, sőt rosszabbak... Mert Isten előtt a legalávalóbb barom a süket,
néma, az aki semmit meg nem ért.ʺ (Korán 7:18; 8:22).
Erősen fogadjuk meg hát, hogy keresni fogjuk azokat az eszközöket,
melyekkel az emberi faj békéjét, jólétét, boldogságát, tudását, kultúráját és
szorgalmát erősíthetjük, és emelhetjük méltóságát, értékét és állását. Emígyen, a
tiszta szándék és önzetlen munka életadó vizétől szárba szökkenhet az emberi
képességek talajában szunnyadó nagyság, kibomolhat a nemes értékek bimbója és
kivirágozhat és termést hozhat e mező, mígnem vetekszik majd őseink tudásának
rózsakertjével. Akkor válik majd Perzsia szent földje minden tekintetben az emberi
tökéletesség középpontjává és tükrözheti vissza a világcivilizáció teljes ragyogását.
Minden tisztelet és dicsőség az isteni bölcsesség Pirkadatának, a
Kinyilatkoztatás Hajnalhasadásának (Mohamed) és leszármazottjai szent sorának,
mert tökéletes bölcsességének messzeható sugarai és egyetemes tudása által Yathrib
(Mekka) és Batha (Medina) vadjai csodálatos módon felemeltettek, és oly rövid idő
17
alatt oktalanságuk mélységeiből a tudás magaslatára jutottak, a művészetek,
ismeretek és az emberi tökéletesedés központjává lettek, a boldogságnak és igazi
civilizációnak a világ láthatárán ragyogó csillagaivá.
37. Emlékezzetek: mikor Isten Szellemének (Jézusnak) édes lehelete áradt szét
Palesztina és Galilea tájain, a Jordán mentén és Jeruzsálem körül, és az Evangélium
gyönyörű melódiái zengtek a megvilágosultak fülében, Ázsia, Európa, Afrika,
Amerika és Óceánia - mely a Csendes és Indiai óceán szigetei - összes népe tűzimádó
és pogány volt és még nem is hallott a Szövetség Napját (Korán 7:171. Yawmi-i-Alast,
a Nap, melyen isten Ádám leszármazottjához szólván ezt kérdezte: Nem vagyok-é a
ti Uratok? /a-lastu bi Rabbikum/, és azok így válaszoltak: ʺBizony, az vagy.ʺ) hirdető
Isteni Hangról. Csak a zsidók hittek egyedül az egy és igaz Istenben. Miután Jézus
kinyilatkoztatta Magát, kristálytiszta és életet adó szavai három éven keresztül
lehelték az örök életet Palesztina lakóiba, és az isteni kinyilatkoztatáson keresztül
megalapíttatott Jézus Törvénye, a gyógyír a beteg világ akkori sebeire. Jézus idején
csak néhányan fordították arcukat Isten felé; igazából csak a tizenkét apostol és
néhány asszony vált lélekben hívővé, és még az egyik apostol, Júdás az iskarióta is
lehagyta hitét, és maradtak tizenegyen. Miután Jézus felemelkedett a Dicsőség
Birodalmába, ezek léptek elő szellemi kiválóságukkal és tiszta, szent
cselekedeteikkel, és indultak el Isten erejéből és a Messiás leheletével, hogy
megmentsék a világ népeit. A bálványimádó nemzetek és a zsidók pedig teljes
erejükkel táborba szálltak, hogy elfojtsák a Jeruzsálem szent lámpásában fogant isteni
tüzet. ʺDe hiába próbálták isten tüzét szájukkal kioltani, mert Isten úgy kívánta, hogy
fénye tökéletesedjék, bármennyire is rettegjenek ettől a hitetlenek.ʺ (Korán 9:33). A
legborzasztóbb kínzások közepette vetették e szent lelkeket halálra: hentes bárddal
vágták darabokra némelyikük tiszta és meg nem rontott testét és égették el őket
kemencében, másokat rostélyra feszítve elevenen megégettek. A keresztyének
mindezen irtó hadjárat ellenére is tovább hirdették Isten Ügyét, kardot hüvelyéből
soha ki nem vontak, senkit soha meg nem ütöttek. És végül Krisztus Hite körbefonta
az egész világot, Európában és Amerikában más vallásnak még az írmagja is
kiveszett, és m Ázsiában, Afrikában és Óceániában is milliók és milliók élnek a négy
evangélium szentélyében.
Íme sziklaszilárd bizonyítékokkal igazoltatott, hogy Isten Hitét ez emberi
tökéletesedésen keresztül kell hirdetni, olyan jellemvonásokban, melyek kiválóak és
kellemetesek, ilyen viselkedésben, mely a szellemi felé fordul. Ha egy lélek saját
akaratából közelít isten felé, fogadják majd őt az Egység Küszöbén, mert az a lélek
mentes lesz a személyes megfontolásoktól, a mohóságtól és az önző érdekektől, és
Isten védelme alatt keres menedéket. Az emberek úgy ismerik majd, mint aki
megbízható és szavahihető, mértékletes és lelkiismeretes, nemes gondolkodású és
ragaszkodó, meg nem rontható és istenfélő. Ily módon tárul fel az Isteni Törvény
kinyilatkoztatásának fő célja, mely a halál utáni világban a boldogság, ebben pedig a
civilizáció megteremtése és a jellem kiművelése. Akit pedig kard által térítenek, az
csak kifelé fog hívőnek mutatkozni, belülről pedig áruló és hitehagyott lesz.
18
38. Elmondunk most egy történetet mindenki okulására. Arab krónikák
mesélik, hogy Mohamed előtti időkben Nuʹman, Mundhir, a lakmida fia, egy arab
király, aki a Tudattalanság Korában Hirihben (egykori város a mai Dél-Irakban, az
Eufrátesztől nem messze, a lakmida királyság székhelye, mely Perzsia vazallusa volt
/a ford./ uralkodott, egy nap oly sokszor nézett a boroskupa fenekére, hogy agya
elködösödött és józan esze cserbenhagyta. részegen és tudattalanul megparancsolta,
hogy két ivócimboráját, közeli szeretett barátját, Mudallid fia Khalidot és Masʹud-
Kaldih fiát, ʹAmr-t végezzék ki. Mikor a tivornyát kialudta, hívatta két barátját, és így
tudta meg a szörnyű hírt. Szíve megkeseredett, és mivel igen szerette őket és
vágyakozott utánuk, két gyönyörű síremléket állítatott nekik, és elnevezte őket
ʺVérfoltosʺ-nak.
Majd barátai emlékére kijelölte az évnek két napját, az egyiket a Gonosz
Napjának, a másikat pedig a Megbocsátás Napjának, és kijelentette hogy ezen a két
napon minden esztendőben nagy pompával kivonul kíséretével a síremlékekhez, és a
kettő közé ül. És bárkire esik is pillantása a Gonosz Napján, azt kivégezteti, de akit a
Megbocsátás Napján lát meg, azt elhalmozza ajándékokkal és kiváltságokkal.
Elhatározását erős esküvel pecsételte meg, és minden évben meg is tartotta.
Egy napon a Király Mahmud paripáján kilovagolt a síkra vadászni. Hirtelen
egy vadszamarat pillantott meg a távolban. Sarkantyúba kapta lovát, hogy utolérje,
olyan sebesen vágtatott el, hogy elszakadt kísérőitől. Sötétedett és a király eltévedt.
Egy sátrat vett észre messze kinn a sivatagban, így odalovagolt. A bejáratnál
megkérdezte: - ʺBefogadsz-e egy vándort?ʺ A gazda - Hanzala, Abi-Ghafray-i-Fáʹi fia
- igennel válaszolt. Aztán a feleségéhez ment és így szólt hozzá: - ʺA nagyság jeleit
látom e férfiú viselkedésében. Bánjál vele a legszívélyesebben és készíts lakomát.ʺ A
felesége így válaszolt: - ʺVágjuk le az anyajuhot, és egy kis lisztem is van, amit ilyen
alkalomra tartogattam.ʺ Hanzala megfejte a juhot, egy csöbör tejet Nu’man-nak
kínált, majd leölte az állatot és étket készített, s barátságossága és kedvessége
nyomán Nuʹman békében és kényelemben tölthette az éjszakát. Mikor hajnalodott, a
király készülődött és így szólt Hanzalához: - ʺNagylelkűen viselkedtél, befogadtál és
jól tartottál. Nuʹman vagyok, Mundhir fia és várni fogom a napot, mikor udvaromba
jössz.ʺ
Múlt az idő és Tayy földjén éhínség támadt. Hanzala nagy szükséget
szenvedett, így felkereste a királyt. Szerencsétlen véletlen folytán éppen a Gonosz
Napján érkezett. Nuʹman kedve sötétre fordult és korholni kezdte barátját: - ʺMiért
éppen ma kellett hozzám jönnöd? Ez a Gonosz Napja, a harag és fájdalom napja.
Mégha egyetlen fiamra, Qabusra esne a pillantásom, ő sem maradhatna életben, és
most kérj, amit akarsz.ʺ
Hanzala így szólt: - ʺNem tudtam a te Gonosz Napodról. Az élet ajándékai az
élőnek valók, és mivel nekem ez órán a halál poharából kell igyak, mit kezdjek akár a
világ összes tárházának kincseivel?ʺ
ʺHiába minden szó.ʺ - mondta Nuʹman.
19
Hanzala így szólt: - ʺBocsáss el hát akkor, hogy a feleségemhez térhessek,
végrendeletet készíthessek, és én visszatérek jövőre ugyanezen a napon.ʺ
Nuʹman kezest kért tőle, hogy amennyiben nem tér vissza a kitűzött időre, őt
nyakazzák le helyette. A kétségbeesett és zavarban lévő Hanzala körülnézett és
pillantása a király udvartartásának egyik tagjára, Shayban törzsbeli Qays fia ʹAmr fia
Sharikra esett. E szókkal fordult hozzá: - ʺÓ, társam, ó, ʹAmr fia! Van-e menekvés a
halálból? Ó, minden szenvedők barátja! Ó, a testvértelen testvére! Ó, Nuʹman bátyja,
légy te a bizonyosság ma az uralkodó előtt! Ősöd Shayban - legyen kegyeltje a
Legkönyörületesebbnek . nevére kérlek!ʺ De Sharik csak ennyit mondott: - ʺÓ,
bátyám, egy férfi nem játszhat az életére!ʺ Az áldozat nem tudta, hová forduljon.
Ekkor előlépett Qarad, Adja, a kalbita fia és magát ajánlotta kezesnek, hogy
amennyiben a következő Gonosz Napján nem állítja elő az áldozatot, a király azt
tehet vele, amit akar. Ezután Nuʹman ötszáz tevét ajándékozott Hanzalának és
hazaküldte.
A következő évben a Gonosz Napján, mihelyst megvirradt, Nuʹman szokás
szerint nagy pompával és fénnyel elindult a vét Vérfoltos felé. Qaradot is magával
vitte, hogy rajta teljesítse be királyi haragját. Az állam oszlopai, a miniszterek
könyörögni kezdtek a királynak, kímélné meg Qarad életét napestig, hátha
megérkezik addig Hanzala; de a király nem kívánta elvenni jótevője életét, és annak
vendégbarátságát úgy kívánta meghálálni, hogy Qaradot öleti meg helyette. Amint a
Nap nyugaton a láthatárt érintette, letépték Qarad ruháit és előkészültek a
nyakazáshoz. De ebben a pillanatban lóhalálban vágtató lovas tűnt fel a távolban.
Nuʹman megkérdezte a bakót: - ʺMiért késlekedsz?ʺ A miniszterek így szóltak: -
„Talán Hanzala jön.ʺ S mikor a lovas közelebb ért, látták, hogy így is van.
Nuʹman igen megszomorodott: - ʺBolondʺ - mondta - ʺEgyszer már kicsúsztál
a halál karmaiból, és most másodszor is ujjat húzol vele?ʺ
Hanzala pedig így válaszolt. - ʺÉdes a halál mérge az én nyelvemen, ha arra
gondolok, hogy ezáltal megtarthatom ígéretemet.ʺ
- ʺMiért vagy ilyen nemes - kérdezte Nuʹman - és miért emeled ily magasra
kötelességed és hogy betartsd esküd?ʺ Hanzala így felelt: - ʺMert hiszek az egy
Istenben és a Könyvekben, melyek alászállottak az égből.ʺ ʺMi a hitedʺ - kérdezte a
király.
- ʺJézus szent lehelete keltette életre. Krisztus, isten lelkének ösvényét követemʺ
- ʺ Hadd lélegezzem én is a Lélek édes illatát!ʺ - parancsolta a király.
És Hanzala előhúzta az istenszeretet kebléből a bizonyosság fehér kezét* , és
az Evangélium fényével bevilágította az ő látásukat és az ő bensőjüket. És miután
csengő hangon elmondta az Újtestamentum néhány Igéjét, Nuʹman és miniszterei
* vö. Korán 27:12, ahol Mózeshez így szól az Úr: - "Tedd kezed kebledbe és az fehéren jön ismét
elő.., hogy ez legyen a kilenc jelek egyike a fáraónak és az ő népének.." Úgyszintén Korán
7:105;20:23;26:32. Valamint Exodus 4:6. Lásd továbbá Omar Khayyam: Rubaiyat:
És most, hogy az újév régi vágyakat kelt életre,
A gondolkodó lélek magányba vonul epedve,
Hol Mózes fehér keze kebléből kihúzatik,
És Jézus lelke sóhajt a mai napig.
20
előtt visszataszítóvá váltak az ő bálványaik és megkeresztelkedtek ők Isten hitében.
Majd pedig így szóltak: - ʺJaj, és ezerszer jaj, hogy mostanáig nem figyelmeztünk e
határtalan kegyelemre és reánk fátyol borult, és megfosztattunk az isteni kegyelem
felhőiből záporozó esőtől.ʺ A király pedig azon nyomban lebontatta a két síremléket,
amit Vérfoltosnak hívtak, megbánta az ő zsarnokságát és igazságos rendet teremtett
az országban.